A KATA adózási módot az egyéni vállalkozások, egyéni cégek, az ügyvédi irodák, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező Betéti társaságok és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok választhatják.
A KATA adózási móddal a következő adónemeket váltják ki: vállalkozói nyereségadókat, személyi jövedelemadót (15%), nyugdíjjárulékot (10%), egészségbiztosítási és munkaerő-piacijárulékot (8,5%), szociális hozzájárulási adót (17,5%).
A KATA adózási mód éves értékhatára 12 Millió Forint, évközben kezdő adózóknál, arányosítani kell. Ha túllépésre kerül a KATA határ, attól még maradhat ebben az adózási módban, de az értékhatár és a fölötte levő összeg közötti különbségre 40% adót kell megfizetni a tárgyévet követő év 02.25-ig, ami a bevallási határidő is.
Ha 02.25-e hétvégére esik, akkor az azt követő munkanap.
A KATA értékhatárt csökkenti minden hónap, amikor nincsen KATA fizetés (szünetelés, táppénz – amennyiben eléri egybefüggően a 30 naptári napot), 1 Millió Forinttal.
A KATÁ-ból évközben bármikor ki lehet lépni, ehhez a bejelentést bármikor meg lehet tenni az adott hónapban, de csak a hónap utolsó napjával szűnik meg a KATA.
A KATA adót a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni, kivéve, ha hétvége, munkaszüneti- vagy Ünnepnap, mert akkor a következő munkanap.
A NAV minden évben egyszer, év végén felülvizsgálja a KATA adózási módban lévő vállalkozók adófolyószámláját és, ha azon 100.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó adótartozás van, akkor a KATA alanyiságot megszüntetheti.
Ha ugyanazon cég felé történik 1.000.000 Ft-ot meghaladó összegben számlázás az adott naptári év alatt, akkor azt a KATA bevallásban külön fel kell tüntetni, külön nyilatkozatot kell tenni róla.
Vizsgálhatja a NAV, hogy nem burkolt munkaviszonyról van-e szó. Az ilyen számlákon a partner adószámát is célszerű szerepeltetni.
A burkolt munkaviszony vélelme megdől, ha a következőkből egynél több teljesül:
• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
• a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is) feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem.
Bármilyen ellátás, pl. táppénz, GYED, CSED, nyugdíj alapja 98.100 Ft az 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén. Ha a magasabb tételes adó kerül választásra, a havi 75.000 Ft, ebben az esetben az ellátások alapja 164.000 Ft. Ezek a számok 2019-re vonatkoznak.
KATÁsként bevételi nyilvántartást kell vezetni.
Számlázás
A számlatömb szigorú számadású nyomtatvány, ez azt jelenti, hogy nyilván kell tartani, erre vannak kifejezetten nyomtatványboltban vehető nyilvántartó lapok, de akár egy füzetben vagy excelben is lehet vezetni. A lényeg az, hogy minden olyan oszlop meglegyen, ami a nyilvántartó lapokon szerepel. Ehhez minták találhatóak az interneten is. Fontos, hogy a számlatömb vásárlásáról kapott számlát mindenképpen meg kell őrizni, mert ha nem is az eredetit, de a másolatot a nyilvántartó laphoz kell tűzni. Ez az összes a jövőben vásárolt számlatömbre igaz, mindnek kell szerepelnie a nyilvántartó lapon.
A kiállított számlák kötelező tartami elemei
Kiállító oldaláról:
- Vállalkozás neve
- Székhely címe
- Adószáma
- Nyilvántartási szám/cégjegyzékszám
- „Kisadózó”
Vevő oldaláról:
- Név
- Székhely cím (magánszemélynél lakcím)
- Adószám (ez nem kötelező, kivéve, ha a számla ÁFÁ-s, és az ÁFA tartalma eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot, illetve fordított adózás esetén)